Szent Iván éjszakája és Szent Márton napja két, népi hagyományokon nyugvó, vidám ünnep. Egyiken a nyárelő, másikon az őszutó vigassága zajlik évszázadok óta.

Június 21-e, a nyári napforduló Ausztriától Mexikóig szinte az összes kultúrában a Nap és a fény ünnepe volt, amely a pogány ember hiedelmei szerint a világosság és a sötétség állandó harcán alapult. A kereszténység előtti természetközeli ember ilyenkor a tűzgyújtással a Napot kívánta támogatni a sötétséggel vívott harcában, és hozzásegíteni a felette aratott győzelemhez. A korabeli hiedelmek szerint a sötétség és az ahhoz kötődő rontó hatások így legalább egyetlen éjszakára elkerülték az embereket. Ennek a hagyománynak egyes elemei később a kereszténység korában is fennmaradtak és tovább éltek.

A Márton-nap egészen másfajta eredettel rendelkezik. Márton-napon, november közepén országszerte lakomákat rendeztek, hogy aztán egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – így tartották. A Márton-napi libalakomáról szóló első írásbeli emlék a XII. századból származik. Nálunk Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét: a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és ráadásként egy libát, mivel a nyáron elszaporodott és felhízlalt állatok nagyobbik részét még a tél beállta előtt le kellett vágni. S mivel a libalakomához újbor is dukált, jó kis vigasság kerekedett a Márton-napi libavágásból.

Szent Iván éjszakája már hét esztendeje másról is híres nálunk: a múzeumok nyári vigasságáról, az egyre népszerűbb, egyre több látogatót vonzó Múzeumok Éjszakájáról. A programok, a hangulat, a látogatók tömegei számunkra is meglepő, nem is remélt sikerről árulkodnak. A rendezvénnyel kapcsolatban évek óta joggal kérdezi a közönség: miért csak egy ilyen éj van egy évben?

Ezen sikereket látva azt gondoltuk, miért ne lehetne az őszutó egyik borongós éjszakáját is színes, vidám ünneppé tenni a múzeumok izgalmat és ünnepélyességet árasztó falai között?

Így idén első alkalommal lesz Múzeumok Őszi Éjszakája is.

A Soproni Erdészeti Múzeum programjai november 14-én, szombaton:

Selmecbányai eredetű diákhagyományok

állandó kiállítás

Az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányászati Tanintézet, majd később Akadémia számos, ma is virágzó diákhagyomány (pl. a ballagás) bölcsője volt.
a kiállításon a selmeci diákhagyományok meghatározó elemeit, egyenruháit, korsóit, tárgyi emlékeit, stb. mutatjuk be. A látogatók megismerkedhetnek az egykoron Selmecen, majd Sopronban működő diákszervezetekkel is.

Bemutatkoznak a Vadászati Kulturális Egyesület alkotói Festménykiállítás

időszakos kiállítás

IVÁN ISTVÁN és KŐHALMY TAMÁS
festőművészek
Vadászati Kulturális Egyesület támogatásával megrendezett időszakos kiállítása
Megnyitó időpontja: 2009.november 2-án (hétfőn) 16 óra
A kiállítást megnyitja: Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
Üdvözlőbeszédet mond: Csiszár József „Aranyecset” díjas festőművész.
Közreműködik: Bolla Balázs vadászkürttel

17:00 - 19:00 Alkotó délután

(kreatív foglalkozás)

Kézműves tevékenység természetes anyagokkal.

19:00 - 22:00 Erdei élménypálya

(attrakció, előadás, gyermekprogram, tárlatvezetés)

Az erdő alkotóelemeinek szenzitív bemutatása.
Minden érzékszervet megmozgató interaktív foglalkozás több állomásponton.
Illatmúzeum, fatapogató, fabuborékfúvó- mind-mind meghökkentő, élvezetes játékok a természet világából.